1. Tévhit: a kertben tartott, nem sétáltatott kutyáknak nincs szüksége az oltásokra.
A kutyákat fenyegető betegségek esetén a fertőződéshez nincs feltétlenül szükség másik kutyával való közvetlen kontaktusra. A parvovírust és a szopornyicavírust ún. ragályfogó tárgyakkal is bevihetjük otthonunkba: ez lehet akár a cipőnk, ruházatunk is. A szopornyicavírust ezen kívül a kertekbe bejáró vadállatok (például rókák) is terjeszthetik testváladékaikkal, a környezetben megmaradó vírustól pedig akár a kertben tartott kutya is megbetegedhet. A leptospirózis nevű baktérium főként rágcsálók vizeletével terjed, ennek megjelenését pedig szinte lehetetlen akár kivédeni, akár ellenőrizni.
A fenti fertőzések kölyök és idős kutyák esetében életet veszélyeztetőek, de felnőtt, egészséges kutyákban is súlyos lefolyásúak lehetnek. Külön veszélyforrást jelent, hogy a leptospirózis egy úgynevezett zoonózis, azaz mi, emberek is elkaphatjuk, amennyiben kedvencünk megfertőzödik a baktériummal.
2. Tévhit: A kisebb testű kutyáknak kisebb adag is elég a vakcinákból.
Ez a tévhit abból ered, hogy az injekcióban beadott gyógyszereket rendszerint valóban testsúlyarányosan használják az állatorvoslásban - a vakcinák azonban nem így működnek.
A kutya oltásokban valójában a látható folyadék mennyiségéhez képest nagyon kevés “hatóanyag”, azaz gyengített vagy elölt vírus és baktérium található. Éppen annyi, amennyi már kiváltja a megfelelő immunválaszt, azaz az immunrendszer képes felismerni és “megtanulni”, hogyan védekezzen ezek ellen a kórokozók ellen. Amennyiben egy kistestű kutya csak a vakcina egy részét kapja meg, könnyen előfordulhat, hogy nem jut be a szervezetbe elegendő mennyiség ezekből az elölt vagy gyengített kórokozókból ahhoz, hogy kiváltódjon a megfelelő immunválasz. Így előállhat az a helyzet, hogy mi azt hisszük, a kutyánk megkapta a szükséges oltást, de valójában nem szerzett védettséget a kórokozók ellen.
Érdekesség: egy ló csupán kétszer akkora mennyiségű oltást kap, mint egy kutya, egy elefánt pedig csak kétszer annyit, mint egy ló, pedig a súlykülönbség ennél sokkal nagyobb!
3. Tévhit: Az idős kutyáknál veszélyes / nincs szükség az oltások beadására.
Éppen ellenkezőleg. Az idős, akár krónikus beteg kutyák esetében nagyon is fontos a fertőző betegségek elleni védekezés. Az oltások önmagukban nem tudnak megbetegedést okozni és csak kis mértékben terhelik az immunrendszert, azonban egy idős kutya esetében a fertőzések végzetesek lehetnek, mert azokkal már nem feltétlenül tud megbirkózni az idős és/vagy tartósan beteg kutyák szervezete. Ami azt illeti, minél többféle problémával küzd kedvencünk, annál fontosabb védekezni a megelőzhető betegségek ellen.
4. Tévhit: Ha egy évben nem kapja meg a kutya a kombinált oltását, elég a következő évben beadni.
Sajnos ez így nem teljesen igaz. A kutya kombinált oltások gyártótól függően 12-16 hónapig nyújtanak védelmet a kórokozók ellen, azaz ennyi ideig “emlékszik” rájuk az immunrendszer. Ha ezt az időkorlátot túllépjük, nem garantálható, hogy a következő oltás önmagában védelmet fog biztosítani. Ha kicsúszunk a megadott időkorlátból, akkor a kölyökkori oltásokhoz hasonlóan az oltást be kell adatni, majd 2-4 hét múlva (gyártótól függően) meg kell ismételni. A kölyök kutyák oltási protokolljáról ebben a posztban olvashatsz tovább!
Ráadásul amennyiben kedvenced kisállatbiztosítással rendelkezik, a lejárt kombinált oltás a biztosításodat is érintheti, akár felmondásával is járhat (sajnos nemrég egy saját betegünk is így járt, az elmaradt oltás miatt a biztosító nem fizette ki a sürgősségi beavatkozást). Emiatt is érdemes odafigyelnünk az oltások lejárati dátumára és időben beadatni az éves esedékes oltást, elkerülve a plusz költségeket, az újraimmunizálás időveszteségét és persze biztosítva kedvencünk védettségét.
Elég a tévhitekből, szeretnéd nálunk beoltatni a kutyád? Semmi akadálya, kattints az alábbi gombra és már foglalhatod is az időpontot!
De még hátra van két tévhit, az utolsó talán a legmeglepőbb mind közül.
5. Tévhit: Magyarországon nem jellemző a veszettség, így nem szükséges minden évben beoltani ellene a kutyákat.
A valóságban ennek éppen a fordítottja igaz: Magyarországon azért nem jellemző a veszettség, mert az kutyák veszettségoltása évente kötelező, így relatíve nagy az átoltottság. Emellett pedig a vadállatokat is évente vakcinázzák (az ő esetükben csalétekbe rejtett vakcinával). Fontos azonban tudni, hogy Magyarország a térségben amolyan “bástya”: bár nálunk nem jellemző a betegség felbukkanása, a környező országokban, különösen Romániában és Ukrajnában nagyon is jelen van a veszettség. A vadállatok időnként áttévednek az országhatáron, amelyek között fertőzött állatok is előfordulhatnak, így hiába nem jellemző hazánkban a veszettségvírus, megjelenését nem lehet kizárni (mint ahogy pár évente van is egy-egy megerősített veszettség-eset).
Éppen ezért hazánkban jogszabály írja elő az évenkénti veszettségoltást a kutyák számára (és bár nem kötelező, de kimondottan ajánlott macskák számára is). Fontos megjegyezni, hogy a veszettségprotokoll működése miatt ha kutyánk vagy cicánk akár csak véletlenül is olyan sérülést okoz egy embernek, amely orvosi ellátást igényel, az illetékes hatóság hivatalból ellenőrzi a kutya vagy macska veszettségstátuszát. Ha a kutyánk vagy macskánk nincs beoltva, ilyen esetben karanténba kerül. Ez hatósági karantént jelent, rengeteg szabályozásnak kell megfelelnünk és kellemetlen jogi procedúrát eredményez. A sérülést szenvedett személynek több veszettségoltást is be kell adatnia magának, ami sajnos sokkal kellemetlenebb, mint a kutyák veszettségoltása, mivel a humán veszettségoltásnál kiemelkedően magas az allergiás reakciók száma.
6. Tévhit: Az oltási sor befejezéséig a kölyök kutyát nem szabad kivinni a lakásból.
Nagyon fontos, hogy a megfelelő védettséggel még nem rendelkező kölyökkutyákat távol tartsuk a fokozott fertőzésveszélyt jelentő helyektől és helyzetektől, ez azonban nem azt jelenti, hogy “háziőrizetben” kell tartsuk. Ami azt illeti, ezzel több kárt okozunk, mint amennyi haszna van: a kölykök alapimmunizálása ugyanis egybeesik az úgynevezett második szocializációs időszakkal, ami rendkívül fontos állomás a kutya fejlődésében. Ebben a néhány hétben nagyon fontos, hogy kellemes tapasztalatokat szerezzen abban a közegben, melyben az életét élni fogja, megismerkedjen többféle ingerrel és idegen helyzetekkel.
Ezt biztonságosan kivitelezhetjük “kölyökrandikkal”, autókázással, elhanyagolható fertőzésveszélyt jelentő helyek felkeresésével (pl. kizárólag oltott kutyák által használt kölyökovik). A megfelelő képzettséggel rendelkező trénerek és a Csudavet csapata is segítséget tud nyújtani abban, hogyan, milyen módon szocializálhatod megfelelően kölyök kutyádat akkor is, ha még nincs meg minden oltása! Arról nem is beszélve, hogy mennyire korrekt dolog már például a képen látható Ruminitól, hogy elkísérte kutyatesóját Ninót, az oltásra hozzánk :)
Ha hasznos volt, amit olvastál, kövess minket a Facebook oldalunkon, ahol számíthatsz rá, hogy érkezni fognak még hasonló tartalmak kutya, macska és egzotikus emlősök kapcsán egyaránt! Ide kattintva pedig körülnézhetsz nálunk, a CsudaVet Állatorvosi Rendelőben legalább virtuálisan, amíg nem találkozunk személyesen!