Minden, amit valaha tudni szerettél volna a kutya oltásról
A felelős kutyatartás elengedhetetlen részét képezi, hogy kedvenced az éves oltásokat megfelelő időben, az életmódotokhoz leginkább alkalmas vakcinák alkalmazásával megkapja. De pontosan milyen betegségek ellen védenek ezek az oltások? Hány hetes kortól adhatóak be a kutyának? Melyek kötelezőek vagy erősen ajánlottak, esetleg csak szabadon választhatóak? Milyen típusú vakcinák közül választhattok rendelőnkben? Mit kell gazdiként tudnod a kötelező oltások jogi hátteréről? A lenti sorainkkal ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni - de ha még marad kérdésetek, várunk titeket a friss gazdik részére szóló ingyenes tanácsadásunkon!
A kötelező veszettség elleni oltás
Jelenleg Magyarországon az egyetlen kötelező védőoltás kutyák számára a veszettség oltás. Ennek beadatása minden esetben a kutyatartó kötelezettsége, melyet jogszabály ír elő. Ennek az időpontja is szabályozott, ha kiskutyád eléri a 3 hónapos kort, akkor 30 napon belül meg kell kapnia az első veszettség oltását. Ezután ezt 6 hónap múlva ismételjük, hogy kialakuljon a megfelelő immunitás, majd innentől kezdve már csak évente kell visszahozni őt a veszettség oltására. Fontos, hogy csak olyan kutyát olthatunk veszettség ellen, amelyik már rendelkezik elektronikus mikrochip-el, ezért ezt még korábban, vagy legkésőbb közvetlenül az oltás előtt be kell ültetnünk az állatba. Az oltások beadását csak erre feljogosított szakember, azaz állatorvos végezheti el!
Mi ellen véd a kombinált oltás?
A második legfontosabb vakcina az ún. kombinált oltás, mely az erősen ajánlott kategóriába tartozik. Ez ugyan jogilag nem kötelező, de mivel több, súlyos fertőző betegség ellen is véd mindenhol az alap oltási sor részét képezi. Védelmet nyújt a szopornyica, a parvovírusos bélgyulladás, az adenovírusos fertőző májgyulladás és felső légúti gyulladás, illetve a parainfluenza ellen is.
A kombinált oltással együttesen szoktuk beadni a leptospirózis ellen védelmet nyújtó oltóanyagot is, melyet egy embereket is súlyosan megbetegíteni képes kórokozó okoz, így kifejezetten fontos az ellene való védekezés.
Ebből az alap, két leptospira törzs ellen védelmet nyújtó vakcinán túl már elérhető a négy törzs ellen hatásos változat is. A kombinált és a leptospira elleni oltást is évente ismételjük.
Az alap oltásokon túl
Ha megtörtént kedvenced alapimmunizálása, akkor elgondolkodhatsz rajta, hogy egyéb, opcionálisan választható oltásokat is be szeretnél-e adatni neki. Ezekről minden esetben érdemes kikérni kezelőorvosotok véleményét, hogy indokoltnak látja-e a vakcinázást, mely vakcinákat ajánlja, illetve milyen esetleges mellékhatásokkal járhatnak ezek.
Kennelköhögés elleni oltás
A legismertebb, rendelőnkben is elérhető kiegészítő vakcina a kennelköhögés ellen nyújt védelmet, mely a kutyák egyik gyakori, felső légúti tünetekkel járó megbetegedése. Erre akkor van leginkább szükségetek, ha rendszeresen kutya-közösségbe jártok, tehát például kutyafuttatóba mentek, kutyasuliba jártok tanulni, vagy nyaralás előtt álltok és kedvenceteket addig panzióba szeretnétek majd beadni, hiszen ezeken a helyeken kaphatja el legnagyobb eséllyel a betegséget. A kennelköhögés elleni oltás évente ismételhető.
Lyme vakcina
A másik ilyen kiegészítő oltásunk a Lyme vakcina, mely a kutyák kullancsok által terjesztett Borrelia burgdorferi fertőzése, köznapi nevén a Lyme-kór ellen nyújt védelmet. Közép-Európában a kutyusok 1-5%-ánál mutatható ki a Borrelia baktérium, valamint a kórokozó az esetek 90-95%-ában tünetmentes fertőzést okoz (forrás: az amerikiai belgyógyászati kollégium ajánlása, American College of Veterinary Internal Medicine (ACVIM) Small Animal Consensus Statement on Lyme Disease in Dogs). A Lyme-vakcinát emiatt csakis kiegészítő oltásként, különösen indokolt esetben szoktuk ajánlani. Akkor lehet rá szüksége kedvencednek, ha kullancsokkal erőteljesen fertőzött területen éltek és a külső paraziták elleni védelem ellenére sokszor találsz kullancsot rajta, illetve ha gyakran jártok ilyen területeken kirándulni, esetleg vadászni. Az első Lyme-oltás beadása után szükség van még egy emlékeztető oltásra, majd ezután évente kell ismételni.
Az oltás folyamata
Rendelőnkben jelenleg elérhető vakcina típusok:
● Rabisin
● Nobivac
● Vanguard
Az oltások beadása előtt minden esetben fizikális vizsgálatot végzünk, mellyel felmérjük az állat általános egészségi állapotát. Kizárólag tünetmentes, teljesen egészséges állat oltható, bármilyen éppen zajló megbetegedés, fertőzés, lázas állapot kizárja az oltás beadását!
Javasolt kölyökkutya oltási program
A kölyök kutyusok életében az első 4 hónap kiemelten fontos, mivel az immunrendszerük még éretlen, így nem képes olyan hatékonysággal megbirkózni a kórokozókkal, mint felnőttkorban. Az anyukájuktól éppen emiatt a születésük utáni első 24 órában a tejjel megkapnak kész ellenanyagokat (ún. maternális ellenanyagokat), melyek képesek harcolni bizonyos fertőzésekkel szemben. Az ellenanyagok képesek a kórokozókhoz (pl. baktériumok, vírusok, gombák) kötődni, azokat semlegesíteni, vagy akár bemutatni őket az immunrendszer más sejtjeinek, akik azokat utána elpusztítják. Ezen kész ellenanyagok 2-3 hónapig is jelen lehetnek a kölyök kutyusok szervezetében. Emellett a saját immunrendszerük azonban még éretlen, nem tud elég hatékonyan felismerni kórokozókat és saját maga ellenanyagokat gyártani. Abban az érzékeny korszakban, mikor az anyukától megkapott ellenanyagok szintje már csökkenőben van, de a kölykök még nem tudnak saját maguk védekezni, kell nekünk közbelépnünk, és az immunrendszerüket stimulálni. Ezt az oltási program megkezdésével tudjuk elérni.
Fontos még tudni, hogy amennyiben az oltási program megkezdésekor még magas a maternális ellenanyagok szintje, de mi az oltás beadásával stimulálunk immunválaszt, elsőként a maternális ellenanyagok fognak a védekezésre felhasználódni, és utána indul csak meg a kölyökkutyus saját immunválasza és ellenanyag termelése. Előfordulhat tehát, hogy az oltás beadásakor azt úgymond hatástalanítják a maternális ellenanyagok, így az immunválasz mértéke nem lesz optimális. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy szigorúan ragaszkodunk hozzá, hogy 6 és 16 hetes kor között 2-4 hetente mindenképpen kapjon újabb ismétlő oltást a kiskutya, lehetőleg ez alatt az időszak alatt legalább hármat. Ezzel újra és újra emlékeztetjük az immunrendszert, hogy termeljen ellenanyagokat az adott kórokozók ellen, az oltások gyakoriságával pedig az éretlenebb immunrendszer és gyengébb válasz esetén is a következő oltás már egy jobb hatékonyságot tud kiváltani.
Azt is fontos kiemelni, hogy különböző kórokozók különböző erősségű választ váltanak ki a kutyusok immunrendszeréből. Így például a veszettség vírus, mely a vakcinában elölt/inaktivált formában található meg, nagyon erős választ vált ki, sok ellenanyag termelődik a hatására, melyek hosszú ideig biztonságosan védik a kedvenceinket. Más szempontból ezt a vakcinát legkorábban három hónaposan kaphatják meg a kutyák, mivel ekkorra áll készen a szervezetük a megfelelő válasz produkálására. Az ún. kombinált vakcinák kevésbé intenzív választ váltanak ki, így már 6 hetes kortól beadhatóak, viszont többször is kell ismételni ezeket.
A kezdetektől összefoglalva, kölyök kutyáknak az alábbi oltási protokollt javasoljuk:
-
6-7 hetes korban: kombinált oltás
-
9-10 hetes korban: kombinált oltás
-
12-13 hetes korban: kombinált oltás
-
3 hónaposan: veszettség elleni vakcina (kötelező)
-
16-17 hetesen: kombinált oltás
-
6 hónaposan: kombinált oltás
-
9-10 hónaposan: veszettség elleni vakcina ismétlése (6 hónapon belül kötelező)
Hogyan néz ki az egyes kutya oltások ára?
Rendelőnkben jelenleg a kutya oltások ára az alábbiak szerint alakulnak:
-
veszettség elleni oltás (Rabisin): 8.000 Ft
-
kombinált oltások (Nobivac, Vanguard): 7.000 Ft - 8.500 Ft
-
kombinált+leptospira elleni oltás-2 törzs (Vanguard Plus-7): 8.000 Ft
-
kombinált+leptospira elleni oltás-4 törzs (Nobivac DHPPi+L4): 10.800 Ft
-
kombinált+veszettség elleni oltás (Nobivac DHPPi+RL): 12.000 Ft
-
leptospira elleni oltás-4 törzs (Nobivac L4): 2.300 Ft
-
kennelköhögés elleni oltás (Nobivac KC): 9.000 Ft
-
Lyme oltás (Biocan B): 12.000 Ft
Az oltást megelőző fizikális vizsgálat díját az oltás ára minden esetben magába foglalja, külön díjként nem kerül felszámolásra.
Oltás utáni mellékhatások, tünetek
A védőoltások beadása után néha előfordul, hogy az állat kissé bágyadtabb, fáradékonyabb, enyhe hőemelkedése van, nincs kedve játszani, mozogni, vagy az étvágya is lecsökken. Ezen tünetek normális oltási reakciónak számítanak és általában másnapra megszűnnek. A beadás helye esetenként fájdalmas lehet, az oltás helyén duzzanat keletkezhet, mely általában néhány napon belül szintén önmagától megszűnik.
Ha viszont kedvenceteknél hányás, hasmenés, testszerte apró kiütések, pofatájéki duzzanat, nehezített légzés vagy elfekvés jelentkezik, nem sokkal az oltás beadását követően, akkor ezek a tünetek allergiás oltási reakcióra utalnak, ezért ilyen esetben mindenképpen keressétek fel rendelőnket, vagy sürgős esetben a legközelebbi ügyeleti ellátást nyújtó állatkórházat!
Ha korábban már előfordult ilyen allergiás oltási reakció kedvenceteknél, akkor ennek tényét, a pontos tüneteket, illetve a reakciót kiváltó oltás típusát mindenképpen kerüljön rögzítésre az állat oltási könyvében, illetve a későbbi oltásokat megelőzően is jelezzétek állatorvosotoknak!
Kutya oltás tévhitek
1. tévhit: a kertben tartott, nem sétáltatott kutyáknak nincs szüksége az oltásokra.
A kutyákat fenyegető betegségek esetén a fertőződéshez nincs feltétlenül szükség másik kutyával való közvetlen kontaktusra. A parvovírust és a szopornyicavírust ún. ragályfogó tárgyakkal is bevihetjük otthonunkba: ez lehet akár a cipőnk, ruházatunk is. A szopornyicavírust ezen kívül a kertekbe bejáró vadállatok (például rókák) is terjeszthetik testváladékaikkal, a környezetben megmaradó vírustól pedig akár a kertben tartott kutya is megbetegedhet. A leptospirózis nevű baktérium főként rágcsálók vizeletével terjed, ennek megjelenését pedig szinte lehetetlen akár kivédeni, akár ellenőrizni.
A fenti fertőzések kölyök és idős kutyák esetében életet veszélyeztetőek, de felnőtt, egészséges kutyákban is súlyos lefolyásúak lehetnek. Külön veszélyforrást jelent, hogy a leptospirózis egy úgynevezett zoonózis, azaz mi, emberek is elkaphatjuk, amennyiben kedvencünk megfertőzödik a baktériummal.
2. tévhit: A kisebb testű kutyáknak kisebb adag is elég a vakcinákból.
Ez a tévhit abból ered, hogy az injekcióban beadott gyógyszereket rendszerint valóban testsúlyarányosan használják az állatorvoslásban - a vakcinák azonban nem így működnek.
A kutya oltásokban valójában a látható folyadék mennyiségéhez képest nagyon kevés “hatóanyag”, azaz gyengített vagy elölt vírus és baktérium található. Éppen annyi, amennyi már kiváltja a megfelelő immunválaszt, azaz az immunrendszer képes felismerni és “megtanulni”, hogyan védekezzen ezek ellen a kórokozók ellen. Amennyiben egy kistestű kutya csak a vakcina egy részét kapja meg, könnyen előfordulhat, hogy nem jut be a szervezetbe elegendő mennyiség ezekből az elölt vagy gyengített kórokozókból ahhoz, hogy kiváltódjon a megfelelő immunválasz. Így előállhat az a helyzet, hogy mi azt hisszük, a kutyánk megkapta a szükséges oltást, de valójában nem szerzett védettséget a kórokozók ellen.
Érdekesség: egy ló csupán kétszer akkora mennyiségű oltást kap, mint egy kutya, egy elefánt pedig csak kétszer annyit, mint egy ló, pedig a súlykülönbség ennél sokkal nagyobb!
3. tévhit: Az idős kutyáknál veszélyes / nincs szükség az oltások beadására.
Éppen ellenkezőleg. Az idős, akár krónikus beteg kutyák esetében nagyon is fontos a fertőző betegségek elleni védekezés. Az oltások önmagukban nem tudnak megbetegedést okozni és csak kis mértékben terhelik az immunrendszert, azonban egy idős kutya esetében a fertőzések végzetesek lehetnek, mert azokkal már nem feltétlenül tud megbirkózni az idős és/vagy tartósan beteg kutyák szervezete. Ami azt illeti, minél többféle problémával küzd kedvencünk, annál fontosabb védekezni a megelőzhető betegségek ellen.
4. tévhit: Ha egy évben nem kapja meg a kutya a kombinált oltását, elég a következő évben beadni.
Sajnos ez így nem teljesen igaz. A kutya kombinált oltások gyártótól függően 12-16 hónapig nyújtanak védelmet a kórokozók ellen, azaz ennyi ideig “emlékszik” rájuk az immunrendszer. Ha ezt az időkorlátot túllépjük, nem garantálható, hogy a következő oltás önmagában védelmet fog biztosítani. Ha kicsúszunk a megadott időkorlátból, akkor a kölyökkori oltásokhoz hasonlóan az oltást be kell adatni, majd 2-4 hét múlva (gyártótól függően) meg kell ismételni.
Ráadásul amennyiben kedvenced kisállatbiztosítással rendelkezik, a lejárt kombinált oltás a biztosításodat is érintheti, akár felmondásával is járhat (sajnos nemrég egy saját betegünk is így járt, az elmaradt oltás miatt a biztosító nem fizette ki a sürgősségi beavatkozást). Emiatt is érdemes odafigyelnünk az oltások lejárati dátumára és időben beadatni az éves esedékes oltást, elkerülve a plusz költségeket, az újraimmunizálás időveszteségét és persze biztosítva kedvencünk védettségét.
5. tévhit: Magyarországon nem jellemző a veszettség, így nem szükséges minden évben beoltani ellene a kutyákat.
A valóságban ennek éppen a fordítottja igaz: Magyarországon azért nem jellemző a veszettség, mert az kutyák veszettségoltása évente kötelező, így relatíve nagy az átoltottság. Emellett pedig a vadállatokat is évente vakcinázzák (az ő esetükben csalétekbe rejtett vakcinával). Fontos azonban tudni, hogy Magyarország a térségben amolyan “bástya”: bár nálunk nem jellemző a betegség felbukkanása, a környező országokban, különösen Romániában és Ukrajnában nagyon is jelen van a veszettség. A vadállatok időnként áttévednek az országhatáron, amelyek között fertőzött állatok is előfordulhatnak, így hiába nem jellemző hazánkban a veszettségvírus, megjelenését nem lehet kizárni (mint ahogy pár évente van is egy-egy megerősített veszettség-eset).
Éppen ezért hazánkban jogszabály írja elő az évenkénti veszettségoltást a kutyák számára (és bár nem kötelező, de kimondottan ajánlott macskák számára is). Fontos megjegyezni, hogy a veszettségprotokoll működése miatt ha kutyánk vagy cicánk akár csak véletlenül is olyan sérülést okoz egy embernek, amely orvosi ellátást igényel, az illetékes hatóság hivatalból ellenőrzi a kutya vagy macska veszettségstátuszát. Ha a kutyánk vagy macskánk nincs beoltva, ilyen esetben karanténba kerül. Ez hatósági karantént jelent, rengeteg szabályozásnak kell megfelelnünk és kellemetlen jogi procedúrát eredményez. A sérülést szenvedett személynek több veszettségoltást is be kell adatnia magának, ami sajnos sokkal kellemetlenebb, mint a kutyák veszettségoltása, mivel a humán veszettségoltásnál kiemelkedően magas az allergiás reakciók száma.
6. tévhit: Az oltási sor befejezéséig a kölyök kutyát nem szabad kivinni a lakásból.
Nagyon fontos, hogy a megfelelő védettséggel még nem rendelkező kölyökkutyákat távol tartsuk a fokozott fertőzésveszélyt jelentő helyektől és helyzetektől, ez azonban nem azt jelenti, hogy “háziőrizetben” kell tartsuk. Ami azt illeti, ezzel több kárt okozunk, mint amennyi haszna van: a kölykök alapimmunizálása ugyanis egybeesik az úgynevezett második szocializációs időszakkal, ami rendkívül fontos állomás a kutya fejlődésében. Ebben a néhány hétben nagyon fontos, hogy kellemes tapasztalatokat szerezzen abban a közegben, melyben az életét élni fogja, megismerkedjen többféle ingerrel és idegen helyzetekkel.
Ezt biztonságosan kivitelezhetjük “kölyökrandikkal”, autókázással, elhanyagolható fertőzésveszélyt jelentő helyek felkeresésével (pl. kizárólag oltott kutyák által használt kölyökovik). A megfelelő képzettséggel rendelkező trénerek és a Csudavet csapata is segítséget tud nyújtani abban, hogyan, milyen módon szocializálhatod megfelelően kölyök kutyádat akkor is, ha még nincs meg minden oltása!