Mex, a 2 éves golden retriever kan kutyus ivartalanítás műtétre jelentkezett be hozzánk, de az események a műtét tervezett napján gyors fordulatot vettek, és végül egy sürgősségi, feltáró hasi műtétet kellett elvégeznünk rajta a kasztráció helyett.
Mex-el és gazdáival először egy általános vizsgálat és konzultáció alkalmával találkoztunk, ahol átbeszéltük eddigi kórtörténetét, korábbi egészségügyi panaszait, majd fizikálisan átvizsgáltuk őt, hogy minden rendben van-e az ivartalanítási műtét előtt. A fizikális vizsgálat során Mex egészségesnek bizonyult, és friss, egy hónapon belüli vérlaborja is volt már, így nem volt kizáró oka a műtétnek.
Azonban Mexnél a tervezett ivartalanítást megelőző napon gyomor-bélrendszeri tünetek: hányás, hasmenés, kedvetlenség és étvágytalanság jelentkezett, amiről gazdái telefonon értesítettek minket. Kórelőzményében ismert eleségallergia és egyik rossz szokása, a növények, fák megrágcsálása is szerepelt. Így másnap reggel a műtét helyett egy röntgennel egybekötött vizsgálatra hívtuk be őket.
A natív röntgenfelvételen már sejthető volt a probléma, vékonybelének elülső szakasza erősen kitágult, felgázosodott, míg a vastagbelekben kevés normál béltartalom volt megfigyelhető. Ez a röntgenkép tipikusan előfordul részleges, illetve teljes bélelzáródás esetén, melyet összefoglaló néven ileusnak nevezünk.
Ileusnak, avagy bélelzáródásnak hívunk minden olyan elváltozást, amely során az emésztőtraktus perisztaltikája sérül. Ez lehet mechanikus vagy paralitikus eredetű. Mechanikus ileus során valamilyen idegentest okozza az elzáródást, ami lehet teljes vagy részleges, a szerint, hogy a bélszakasz teljes mértékben vagy csak részben záródik el. Ez függ attól, hogy milyen régóta áll fenn a probléma, valamint milyen a lenyelt idegentest alakja.
A mechanikus ileus néhány esettől eltekintve mindig műtéti indikáció. Súlyosságától függően bélmetszést vagy az érintett bélszakasz teljes eltávolítását és az ép végek összeillesztését kell végrehajtani, ez az ún. bél-resectio és anastomosis. A bélmetszés során egy metszést ejtünk a bélfalon, majd eltávolítjuk az idegentestet és ezután zárjuk a bél üregét. Resectio (eltávolítás) során a nem vitális bélszakaszok eltávolításra kerülnek majd a megmaradt két bélszakaszt újra egyesíteni kell (anastomosis).
Bár paralitikus ileus során nem kell eltávolítani semmilyen idegen testet, ahogy bélmetszés vagy béleltávolítás sem szükséges, de továbbra is lehet műtéti indikáció. Ilyenkor ugyanis a bélszakasz teljes hosszát át kell masszírozni a laparotomia során, hogy ezzel segítsük helyreállítani a normál bélperisztaltikát. A pontos diagnózis felállítása során natív valamint kontrasztos röntgent, ultrahangos vizsgálatot veszünk igénybe, akár többször egymás után is.
Mex gazdáit ezután tájékoztattuk az eredményekről és javasoltuk kórházi felvételét megfigyelésre, illetve, hogy a nap folyamán kontrasztanyagos röntgenvizsgálatot is elvégezhessünk nála, a diagnózis megerősítéséhez.
A kontrasztanyagos vizsgálat szerepe a bélelzáródások diagnosztikájában az, hogy segít lokalizálni a problémás bélszakaszt, illetve támpontot ad, hogy csak részleges, vagy teljes elzáródással állunk-e szemben. Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy eldöntsük, az eset műtéti beavatkozást kíván-e, és amennyiben igen, mire számíthat a beavatkozás során a műtétet végző sebész. A felvételeken a kontrasztanyag gond nélkül továbbhalad mindaddig, amíg a szűkülethez/elzáródáshoz nem érkezik. Ettől a ponttól csak részben, vagy egyáltalán nem képes továbbjutni, ami a röntgenfelvételen szépen nyomonkövethető lesz.
Mex ezt követően megkapta szájon át a szükséges kontrasztanyagot, majd 3 óra múlva újabb felvételeket készítettünk róla. A kontrasztos felvételeken szépen látszott, ahogyan a kontrasztanyag végigment a kutya bélcsatornáján és a bélfalra tapadva kirajzolta azt, majd egy ponton, ahol az elzáródást sejtettük, már csak részben tudott áthaladni. Mexnek a felvételek alapján tehát sürgősségi műtétre volt szüksége, hogy megkeressük a beszűkült bélszakaszt és megszüntessük a részleges elzáródást.
Mex műtéte során a fent leírt paralitikus ileus tüneteit mutatta. A vékonybelek teljes mozdulatlansága (atonia) volt látható, valamint azok kifejezett gyulladása. Az ileo-caecalis billentyűben, vagyis a csípőbél és a vakbél átmenetében kemény idegentest -feltehetőleg több kisebb fadarab - volt tapintható, melyeket szerencsére kívülről át lehetett masszálni a vastagbélbe, ezért nem volt szükség a bélmetszésre. A teljes béltraktus többszöri átmasszálása után dupla hasűri öblítést alkalmaztunk, majd zártuk a hasi sebet több rétegben.
Mex a műtétet követő napon kontrollra és infúziós kezelésre jött vissza. Szerencsére már sokkal jobban érezte magát, délután az étvágya is kezdett visszatérni, műtéti sebe nagyon szép volt, türelmesen és nagyon barátságosan viselte az egész napos infúzió-kúrát. Két nappal a műtétet követően egy hasi ultrahangos vizsgálatra is visszarendeltük, ahol szabad hasűri folyadékot kerestünk, illetve a belek perisztaltikáját ellenőriztük, de végül mindent rendben találtunk nála.
Mex azóta már túl van a műtétet követő egy hetes kontrollon és a későbbi varratszedésen is. Aktív, jó étvággyal eszik, sebe pedig szépen, komplikációmentesen gyógyult. Gazdái azóta pedig még jobban rajta tartják a szemüket, nehogy megint rossz szokásának hódoljon és fa-rágcsálásba kezdjen a kertben.